Adatvizualizáció: ahogy a profik csinálják

Big Data ide vagy oda, hiába minden erőfeszítés, ha a számhalmazok nem tudnak túlmutatni saját magukon. Az adatmennyiség önmagában semmit sem ér, ahhoz ugyanis, hogy a számok beszédesek legyenek elemezni kell őket, majd pedig érthető és értelmezhető formában tálalni. Ennek eszköze az adatvizualizáció.

A technológia fejlődése, az adatbázisok bővülése az okoseszközök megjelenésével közel automatikussá vált, aminek következtében hatalmas mennyiségű adatok érhetők el. Olyannyira, hogy már az okoz kihívást az elemzők és a kutatók számára, hogy ebben a bőségben miként tudnak kiigazodni és naprakészek maradni.

A Big Data lehetővé tette, hogy eddig soha nem látott összefüggésekre derüljön fény, ahogy azt is, hogy a rendelkezésre álló adatok összeálljanak egy képpé és a jövőre vonatkozó előrejelzéseket lehessen készíteni a segítségükkel.

Minek az adat, ha nem tudjuk értelmezni?

Nem nehéz belátni, hogy az adatok rendelkezésre állása nem elég a boldoguláshoz. Paralel hasonlat a puzzle. Hiába van egy ezerdarabos kirakósunk, ha nincs összerakva, ha nincs „megdolgozva”, akkor nem tudjuk kitenni a képet, hogy gyönyörködhessünk benne.

Valahogy így van ez az adatokkal is: hiába van a birtokunkban megannyi értékes adat, ha azokból nem tudunk információt kiolvasni. Itt két kulcsfogalmat kell kiemelni. Egyfelől az információt, ami az adatok elemzésével áll elő, másfelől pedig azt, hogy ezt milyen módon lehet „kiolvasni”, hogy lehet befogadhatóvá és érthetővé tenni. Itt jön a képbe az adatvizualizáció, ami az utóbbiban nyújt mankót.

Adatvizualizáció a gyakorlatban

A vizuális kommunikáció korunk legerősebb kommunikációs formája. Voltak korok, amikor a szóbeliség és volt, amikor az írásbeliség volt meghatározó. Manapság egyértelműen a vizuális és audiovizuális tartalmak dominálnak. Ezeket sokkal szívesebben fogadjuk be, könnyebben értelmezzük.

A vizuális kommunikáció családjába tartozik az adatvizualizáció is. A célja, hogy az adatokat vizuális úton jelenítse meg, ezáltal információt adjon át. Na nem arra kell gondolni, hogy az adatvizualizáció során csupán számokat pakolunk egymás után egy oldalra. Itt ennél többről van szó!

Valóban, a központi szerepet az adatok játszák, de ezek nem koncepció nélkül, önmagukért kerülnek a papírra, hanem kontextusban. Az adatvizualizáció minden szerepe azt szolgálja, hogy kifejezze a körülményeket, az összefüggéseket, ezáltal elősegítse a megértést és megelőzze a félreértést.

Mitől lesz ütős egy adatvizualizáció?

Ahhoz, hogy valaki profi adatvizualizációs tartalmakat tudjon előállítani, igen sokrétű tudás szükséges. Egyfelől érteni kell számokhoz! Fontos, hogy az adatvizualizációt készítő otthonosan mozogjon a statisztika világában, tisztában legyen a fogalmakkal, a Big Data eszközökkel és azzal, hogy azokat miként lehet használni.

Ismerni kell az iparágat, amihez az adatok köthetők, hiszen csak így lehet rálelni összefüggésekre, az adathalmazokból kiemelni azokat, amelyekkel érdemes tovább foglalkozni.

Az adatvizualizáció készítőjének tisztában kell lennie azzal, hogy milyen célból és kinek készül a grafikai megjelenítés, ebből lehet meghatározni, hogy milyen formában érdemes elkészíteni a megjelenítést. A vizualizációs módszerek tárháza igen gazdag, több út is áll az előtt, aki szeretné az adatokat megjeleníteni: infógrafika, táblázat, diagram, grafikon – csak néhány a lehetőségek közül. Az, hogy melyiket érdemes használni természetesen attól függ, hogy mi a cél és kinek szól. Például, ha fontos, hogy minden részlet ugyanolyan hangsúlyt kapjon, akkor a táblázat lehet a legjobb megoldás, ha trendeket szeretnénk szemléltetni, akkor mindenképpen a grafikont érdemes választani, míg ha kevés adatot, de hatásos módon akarunk megjeleníteni, akkor az infógrafika lehet a befutó.

Az adatvizualizáció tárhaza egyre szelésebb és szélesebb, ma már csak a technológiai tudásunk szabhat határt a módszereknek: a grafikonon az oszlopok könnyedén megmozdulhatnak animációval, az infógrafika lehet interaktív, bármi alá készíthetünk narrációt, sőt már arra is van lehetőség, hogy az AR és a VR eszköztárát segítségül hívjuk.

Végül, de nem utolsó sorban, nem árt az sem, ha az illető rendelkezik némi szépérzékkel. Ennek segítségével ugyanis könnyebb olyan kompozíciókat megalkotni, amik valóban a lényeget, a mondanivalót domborítják ki, megragadják a tekintetet, és befogadásra késztetnek.

A Big Data és az adatvizualizáció megannyi lehetőséget rejt magában. Segítségével új összefüggésekre lehet bukkanni, elő lehet készíteni alaposan az üzleti döntéseket, nem beszélve arról, hogy a statisztikákat, a körülöttünk lévő világ egyfajta interpretációját közelebb lehet hozni az emberekhez.